Pátka

Pátka község a Közép-dunántúli Régióban, Fejér megye szívében, Székesfehérvártól északkeleti irányban helyezkedik el mintegy 12 km távolságra, a Császárvíz-völgy bal partján, a Velencei-hegység legnyugatibb lankáitól északra.
A település egyedülálló régészeti nevezetessége a római kori Pannónia egyik különleges emléke, a Császár-víz duzzasztógátja. A kőgát maradványai ma is megtekinthetőek.
A gáttól északra épült meg a Pátkai-víztározó, amely több mint 300 hektáros vízfelületével méltán nevezhető a Velencei-tó „testvérének” és amely a régió egyik legkedveltebb horgászparadicsoma. Környéke ideális kikapcsolódási lehetőséget nyújt a természetjárást és a biciklizést kedvelők számára is, akik a nemrégiben felavatott túraútvonalakon barangolhatják be a festői szépségű tájat.
Sporthorgászatra a Róth-tavon is lehetőség nyílik. A tavakat azoknak is érdemes felkeresni, akik pihenésre, csendre, nyugalomra vágynak, és gyönyörködni kívánnak a természet szépségeiben. Mindkét tó környéke ideális helyszín a vízi madárvilág megfigyelésére, amely különösen a madárvonulások idején látványos.
Pátkán lovaglásra és sétakocsikázásra is van lehetőség, télen pedig lovasszántúrát is tehetnek az érdeklődők. A faluban országosan jegyzett kisbéri félvér törzstenyészet is található.
A vadászatot kedvelők az apró- és nagyvadban egyaránt gazdag határban hódolhatnak szenvedélyüknek.
A községi rendezvények közül kiemelkedik az augusztusi Rózsafesztivál és a szeptemberi Szüreti Mulatság. A programokról részletesen tájékozódhat a www.patka.hu honlapon.

A víztározó

A Császárvíz-völgyében valamikor egy természetes tó volt, ami idővel feltöltődött. Galerius császár korában (i.sz. III. század) zajló vízrendezési munkálatok keretében a rómaiak egy kőgátat építettek a Kőrakás-hegy szorosában, amivel halastóvá duzzasztották a patak vizét. A tavaszi árvizek ellen a kőgát védte a völgy déli kijárójánál települt népes római falvakat. A kváderkövekből épült, lenyűgöző méretű, 125 m hosszú, 4-5 m széles és 4-6 m magas kőgát mintegy 10 millió köbméter víz felfogására volt alkalmas. Egyes feltevések szerint a gátat a középkorban is használták, feladata a Fehérvár környéki vizek szabályozása volt. E kőgát kb. 4 m magas, 2 m széles és mintegy 50 m hosszú maradványai máig fennmaradtak. Megtalálhatóak a település déli végétől a gátig vezető
római út maradványai is.

A római gáttól mintegy 200 méterre északra épült meg 1972-74 között a mai Pátkai-víztározó, ami a Zámolyi-víztározóval együtt elsősorban a Velencei-tó vízutánpótlásának biztosítását szolgálja. Időközben – az eredeti célon túl – igazi horgászparadicsommá vált, és egy kedvelt üdülőövezet jött létre a határában.

A pátkai tározó a hírnevét halainak, táji szépségének és gazdag madár- és növényvilágának köszönheti. A 317 hektár területű tározó észak-déli irányban az egész településen végignyúlik. A vízterületet két gát osztja három részre. A felső harmadot elválasztó Kábel-gát, illetve a tó felénél található az úgynevezett Nyúl- és Borosgát. A meder igen változatos mélységeket mutat, általában 2,5-3 méter mély.

A tó és környéke ideális kikapcsolódási lehetőséget nyújt – a horgászok mellett – a vizitúrázást, futást, természetjárást, a lovaglást és a kerekezést kedvelők számára is, akik túraútvonalainkon barangolhatják be a festőiszépségű tájat.

A tó két partja hasonló fekvésű, bár a nyugati fél valamelyest meredekebb. A község 2 lapátos minősítéssel rendelkező vizitúra megálló pontja a központtól 150 m-re a Gál-köz végén újonnan épült csónakházával, térköves parkolóval, tűzrakóhellyel, ingyenes wifivel várja vendégeit. A csónakház ad otthont a helyi turisztikai információs pontnak. A létesítmény akadálymentesített, térköves parkolóból megközelíthető és rendelkezik vizesblokkal is. Az épület nyitvatartási időn kívül is látogatható tetőterasszal várja  vendégeit, akik fentről gyönyörködhetnek a táj szépségében.